..:: Keresztes Nándor ::..

Modern románc

1. Vagy magam kell, hogy legyek,
Vagy a romantikátol el kell menjek
Nem létezik ma se Rómeo se Júlia,
Se egy szerelem ami igazi volna.

2. Se Shakespeare, vers sem kell ma,
Azt mondják - ez hûjje - nagy vigyorogva
Ma kell a pia, cigi meg más,
Amely az életûkben göröngyöket ás.

3. Ha esetleg a szerelemben csalódnak,
Sokan az öngyilkosságba szaladnak,
Vagy el kezd drógozni, inni,
Hogyan lehet ezt életnek hinni?

4. Mi lesz a versel, a romantikával?
Talán már verekedik a halállal?
Ha már nem lesz szeretet, vers se lesz
S ez már a világ összeomlása lesz.

5. Fekete felhõ boritja be a földet, világot.
Amerre mész, nem látsz csak háborut.
A fényesség annyi ami néha felvillan,
Mikor éppen egy - egy bomba robban.

6. Mindenhol robbantnak, rabolnak,
Asszonyt gyermekétõl
elválasztanak.
Megöli az ember a saját testvérét,
Halál lepte be a földet, szívet.


7. Szenyezet a világ, pusztít a pestis,
Savasessõk miatt kiég a fû is.
S az ember a házban szúrja a vénát,
Az dobja fel õt, semit meg nem lát.

8. Szenved miatta esetleg valaki,
Ki minél hamarabb el szeretné hagyni.
De hová megy? Mindenûtt bizonytalan,
Amerre megy, mindenûtt ugyan az van.

9. Mit kell mit csinálni, hát ki kell probálni,   
Miert tud a másik semire se reagálni.
Szeme vérmes és alatta fekete,
Ájultan fekszik a kettõjûk szerelme.

10. Esetleg leég a ház a fejûk felûl,
Vagy a szomszéd elviszi amit talál.
Kint ropog a fegyver, utat tank túr,
Az egész világon a halál az Úr.

11. De azért én irok még egy - két verset,
Ha örvendek, ha sírok, engem éltet.
Ha szomoru vagyok, ha boldog,
Az biztos, SZERETEK, ameddig csak tudok!